Mozgalmas napja volt kedden a forintnak. A magyar fizetőeszköz az elmúlt hónapok látványos erősödése után a hét eleje óta gyengébben teljesített, az euróhoz viszonyítva például az előző heti 350-hez képest a 357-es szint közelében is járt a jegybank Monetáris Tanácsa ülése után. A nemzetközi fizetések és devizapiaci megoldások szakértője, az AKCENTA CZ. arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztató jelek ellenére továbbra is bizonytalan világgazdasági környezetben működő vállalkozásoknak az eredményességük megőrzése érdekében érdemes bebiztosítaniuk magukat az elmúlt napokban is tapasztalt, gyakran váratlan és kiszámíthatatlan árfolyamkilengések ellen. Van megoldás.
Miközben a nyugati világ vezető jegybankjai az infláció várható erősödése és a gazdasági növekedés lassulása miatt sorra jelentik be a monetáris szigor, az emelkedő kamatpálya irányába mutató lépéseket, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa júniusi kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Varga Mihály jegybankelnök ráadásul a nyárra a kedvező folyamatok fennmaradása esetén – a pozitív reálkamat fenntartása mellett – még további két, ezzel megegyező mértékű kamatvágást helyezett kilátásba.
Az indoklás szerint mindezt az teszi lehetővé, hogy a geopolitikai feszültségek enyhülése mérsékelte a külső, a befagyasztott, a gazdasági növekedés beindításában meghatározó szerepet játszó uniós források felszabadítása pedig a belső kockázatokat. Az áremelkedés üteme a Magyar Nemzeti Bank friss, a korábbinál kedvezőbb előrejelzése szerint az év hátralévő részében és a jövőre is a 3 százalékos jegybanki cél alatt alakul, éves átlagban idén 1,8 százalék lehet az infláció, miközben a GDP 2 százalékkal növekedhet.
A magyar gazdaság iránti befektetői bizalom töretlen (amit a közelmúlt hitelminősítői értékelései is megerősítettek), ennek megőrzésében fontos szerepe lesz a szeptemberre ígért költségvetési pályamódosításnak, illetve egy reális euróbevezetési forgatókönyv felvázolásának, megvalósításának. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón szóba került, hogy az erős forint számos, a bevételeit jellemzően devizában megszerző, kiadásait pedig a nemzeti valutában fizető vállalatnak okoz gondot. Varga Mihály erre úgy reagált, hogy a magyar gazdaságnak elsősorban a versenyképesség és a termelékenység javulásán keresztül kell reagálnia ezekre a kihívásokra. Azt is megjegyezte, jelenleg is vannak olyan elérhető banki termékek, melyek képesek csökkenteni a vállalkozások árfolyamkockázatát, védelmet nyújtanak a hirtelen árfolyamkilengések ellen.
„Az elmúlt napok devizapiaci kilengései megerősítették, hogy a jegybankelnök által is említett eszközök egyre inkább nélkülözhetetlenek az euróban vagy dollárban kereskedő magyar vállalatoknak. Az is bebizonyosodott, hogy a pillanatnyi árfolyamkörnyezetet nem érdemes tartós és stabil kiindulási pontként kezelniük, különösen akkor nem, ha hosszabb távú, éves üzleti tervek alapján működnek" – mondta Eduárd Kusala, az AKCENTA CZ magyarországi kereskedelmi igazgatója, hozzátéve, az árfolyamkockázat nem kezelhető arra alapozva, hogy a piac mindig a kedvező irányba mozdul el. Az érintett cégeknek ezért tudatos, a mindennapi, akár szélsőséges kilengésekre, változásokra reagáló, a kiszámíthatóságot támogató megoldásokra van szükségük.
A jegybankelnök által nem nevesített, de ma már bevett gyakorlati eszközök közé tartoznak a határidős ügyletek, amelyek lehetővé teszik egy jövőbeni tranzakció árfolyamának rögzítését; a swapügyletek, amelyek a különböző devizák közötti cash flow- és likviditáskezelést támogatják; valamint az opciók és opciós struktúrák, amelyek védelmet nyújthatnak, miközben kedvező árfolyammozgás esetén bizonyos rugalmasságot is biztosítanak. A megfelelő megoldás mindig az adott vállalat üzleti modelljétől, cash flow-jától, szerződéses időtávjától, árrésérzékenységétől és kockázatvállalási hajlandóságától függ.
