A Brexit körüli helyzet azután vált bonyolulttá, miután január 15-én a brit parlament elutasította a Brexit megállapodás jóváhagyását. T. May brit miniszterelnök később megnyerte a bizalmatlansági szavazást, hétfőn (1/21) pedig egyértelműen elutasította a népszavazás megismétlését, és elutasította Nagy-Britannia EU-ból történő kilépése időpontjának elhalasztását is. Mi várható a Brexit kérdésében az elkövetkező hetekben?
A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy most néhány hetes bizonytalanság vár ránk, valamint egyezkedés, mind Nagy-Britannia és az EU között, mind pedig a brit parlamentben. Fontos, hogy a módosított Brexit-megállapodás nagyobb politikai támogatást kapjon a politika összes szereplőjétől, illetve megtörténjen jóváhagyása. Ugyanakkor egyre nagyobb a valószínűsége, hogy Nagy-Britannia EU-ból történő kilépésének időpontját el kell halasztani a jelenlegi, és még mindig aktuális március 30-i dátumhoz képest, annak ellenére, hogy T. May miniszterelnök ezt nem szeretné.
Melyek Nagy-Britannia és az EU közötti üzleti kapcsolatok jövőbeni alakulásának jelenleg lehetséges forgatókönyvei? A sorrend a legvalószínűbbtől a legkevésbé valószínű felé halad.
(1) Úgy gondolom, hogy a legvalószínűbb lehetőség továbbra is a Brexitről szóló megállapodás létrejötte (ún. puha Brexit), amely esetében Nagy-Britannia az EU-val vámunióban marad (angolul customs union), és Nagy-Britannia távozása nem von maga után külkereskedelmi káoszt. Azonban valószínűtlen, hogy erre március 30-ig sor kerül, így Nagy-Britannia EU-ból történő kilépésének időpontját el kell halasztani.
(2) A Brexit-megállapodás (1/15) elutasítása után ugyanakkor az új népszavazás forgatókönyve ismét reálisan a játszma részévé válik. T. May ezt határozottan elutasította, ami azonban nem jelenti azt, hogy a körülmények végül nem kényszerítik rá őt erre a lépésre.
(3) Kemény Brexit, amely esetében Nagy-Britannia EU-val folytatott külkereskedelme az 50. cikk aktiválása után a WTO (World Trade Organisation) keretében működne, ez pedig nagy valószínűséggel úgy Nagy-Britanniában, mint az EU-ban a GDP-re negatívan ható külkereskedelmi káoszhoz vezetne. Véleményem szerint ez kevéssé valószínű forgatókönyv, mivel a legtöbb brit politikus kifejezetten nem akar kemény Brexitet.
(4) Puha Brexit megállapodással, mint amilyen például az EU és Norvégia között van érvényben. Ez a legkevésbé valószínű forgatókönyv, mivel ebben az esetben Nagy-Britannia számára de facto jobb lenneaz EU-ban maradni.
(5) Előrehozott választások - tekintettel arra, hogy T. May megnyerte a bizalmi szavazást, ezt a forgatókönyvet kevéssé tartom valószínűnek.
A GBPHUF árfolyamra gyakorolt hatás az EURGBP árfolyamon keresztül. Az egyszerűség kedvéért a HUF-nak az EUR-hoz viszonyított átlagos árfolyamán számolok, ez 320 HUF/EUR.
Ha a következő történik:
(1) Brexit megállapodással – a HUF gyengülése a GBP-vel szemben, 375 HUF/GBP árfolyamszintre.
(2) Új népszavazás, amelynek eredményeképpen Nagy-Britannia az EU-ban marad – a HUF gyengülése 400 HUF/GBP árfolyamra és e fölé.
(3) Kemény Brexit – a HUF erősödése 320 HUF/GBP árfolyamra (paritás tesztelése EURGBP viszonylatban).
Megállapodással bekövetkező Brexit esetében a Nagy-Britannia és Magyarország közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt hatások nem feltétlenül lesznek annyira alapvetőek. Rosszabb lenne a helyzet egy kemény Brexit esetében.
Magyarország gazdasága nagyon nyitott, a GDP megtermelésében nagy a külkereskedelem részesedése. Nagy-Britannia nagyon fontos üzleti partnere Magyarországnak. Nagy-Britannia helyzete a bruttó export szempontjából és a hozzáadott érték szerinti export szempontjából is jelentős (angolul trade in value added), a magyar GDP-nek valamivel több, mint 2%-át teszi ki. Ágazati szempontból a kemény Brexit elsősorban a magyar autóexportra, továbbá a számítógépek exportőreire, a mezőgazdasági szektorra, az élelmiszerek gyártóira és a nagykereskedelemre jelent veszélyt.
Szintén nem elhanyagolható az Egyesült Királyságban dolgozó magyar állampolgárok részéről hazautalt pénzösszeg (angolul remittances), amely évente a magyar GDP mintegy 0,5% teszi ki. Az uniós alapokra gyakorolt hatás is jelentős lesz. Az EU-n belül a legtöbb magyar régiót a kevésbé fejlett európai régiók közé sorolják, ahol a régiók GDP-je az EU átlag 75% alatt van. Nagy-Britannia távozása az EU-ból - miközben Nagy-Britannia nettó befizető és Magyarország az EU-s alapok nettó kedvezményezettje - jelentős hatással lesz az EU-ból a jövőben Magyarországra érkező pénzösszegekre.
