A magyar üzleti élet új helyzetben.

A magyar üzleti élet új helyzetben: miért követel radikális szemléletváltást a gyengülő forint korszakának vége?

A magyar gazdaság jelentős szerkezeti átalakuláson megy keresztül. Az áprilisi politikai fordulat erős optimista hangulatotteremtett a piacokon, ami a magyar fizetőeszközt többéves csúcsra repítette. A hazai exportőrök és importőrök számára ez egyet jelent: a két évtizede folyamatosan gyengülő forint időszakának vége. Miközben a kiviteli oldalon állók jövedelmezőségét jelentős nyomás éri, az importőrök igyekeznek a legtöbbet kihozni az erős belső keresletből. Hogyan lehet ebben az új környezetben sikeresen kezelni a devizakockázatokat és megvédeni a nyereségességet?– Az Akcenta CZ elemzése

2026 első fele alapvető fordulatot hozott a magyar gazdaságban. Az április 12-i parlamenti választások átrajzolták az ország politikai térképét, amikor a Magyar Péter vezette Tisza Párt kétharmados parlamenti többséget szerzett, véget vetve a Fidesz tizenhat éves kormányzati időszakának. A pénzügyi piacok az ország kockázati prémiumának azonnali csökkenésével reagáltak. Ennek eredményeként a forint az év eleje óta mintegy 6-7%-kal erősödött az euróval szemben és az EUR/HUF árfolyam a 350–360-as sávban stabilizálódott.

Ezzel párhuzamosan a gazdasági élénkülés is megérkezett. Az idei év első negyedévében a GDP-növekedés 1,7%-ra gyorsult, ami az előző két év mintegy 0,5%-os stagnálása után érdemi javulást jelent. A Raiffeisen elemzése az idei évre összességében 1,7%-os növekedést becsül, 2027-re pedig 3,0%-os gyorsulást vetít előre, amelyet elsősorban a korábban befagyasztott európai uniós források várható beáramlása hajt majd.

Eduard Kusala, az AKCENTA CZ országigazgatója így nyilatkozott:

„A magyar vállalatok egy teljesen új makrogazdasági világra ébredtek. Az elmúlt húsz évben a gyengülő forint egyfajta automatikus védőhálót jelentett a hazai exportőrök számára, amely elfedte a hatékonysági hiányosságokat, és különösebb erőfeszítés nélkül javította a jövedelmezőséget a külföldi bevételek átváltásakor. Ezt az állapotot azonban az áprilisi választások egyetlen nap alatt eltörölték. A fizetőeszköz mintegy 7%-os ugrásszerű erősödése megmutatta, hogy a múltbeli trendekre hagyatkozni az üzleti életben nem kifizetődő. A magyar vezetők és pénzügyi igazgatók (CFO-k) számára ez egyértelmű jelzés: eljött a radikális szemléletváltás ideje.”

Exportsokk kontra importkánaán

A friss adatok azt mutatják, hogy a forint további nominális erősödésének tere már vélhetően kimerült. Ennek ellenére a jelenlegi, 350 EUR/HUF körüli erős szintek komoly bizonytalanságot váltanak ki a vállalati szférában. Az exportágazat nyíltan beszél arról, hogy az erős hazai deviza drasztikusan rontja a jövedelmezőséget, és bizonyos esetekben veszteségessé teszi a cégeket. A nemzeti számlák adatai szerint a kiviteli volumen az első negyedévben 1,8%-al visszaesett.

Azonban a hazai importőrök és a belföldi piacra termelő vállalatok teljesen más helyzetben vannak. A magyar gazdaság jelenlegi élénkülését ugyanis elsősorban a lakossági fogyasztás hajtja, amely az első negyedévben robusztus, 4,9%-os növekedést mutatott. A magyar háztartások nagyobb vásárlóereje az erősebb forinttal kombinálva 5,7%-kal növelte az áruimport volumenét. Ez az ellentmondás tisztán mutatja, hogy a magyar gazdaság átmeneti fázisban van: a növekedés már nem az olcsó forinton és a tömeges exporton alapul, hanem a belföldi keresleten és az olcsóbb külföldi behozatali forrásokon.

Eduard Kusala hangsúlyozza:

„Egyre nagyobb különbséget látunk a magyar kkv-szektor két oldala között. Miközben az exportőrök éppen átélik a devizapiaci kijózanodást, az importőrök előtt az erős belső fogyasztásnak köszönhetően igazi aranykor nyílik. Mindkét esetben azonban az aktív devizakockázat-kezelés jelenti a túlélés és a siker kulcsát. Elvárni a cégektől, hogy egy ilyen környezetben saját szakállukra spekuláljanak az árfolyam alakulására, színtiszta szerencsáték. Az Akcentánál az a célunk, hogy megmutassuk a magyar vállalatoknak: a határidős ügyletek (forwardok) nem az óriásvállalatok kiváltságai, hanem elengedhetetlen védőernyőt jelentenek minden olyan kis- és középvállalkozás számára, amely ellenőrzés alatt akarja tartani a költségeit és a bevételeit.”

Csökkenő kamatok és euró a horizonton

A vállalkozói környezet stabilitása szempontjából pozitív hír az infláció jelentős csökkenése, amely májusban 1,8%-ra esett vissza. Bár az év második felében mérsékelt visszatérés várható a 3,5%-os szinthez , a 2026-os év egészére vonatkozó átlagos infláció igen kedvező, 2,2–2,3% között alakulhat. Az inflációs nyomás visszahúzódásában döntő szerepet játszott a kifejezetten erős forint, amely olcsóbbá tette az importált alapanyagokat és az energiát.

Ez a kedvező folyamat lehetőséget adott a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) Varga Mihály elnökletével, hogy megkezdje a monetáris politika lazítási ciklusát. Az alapkamat már 6,00%-ra csökkent és a piac azzal számol, hogy az idei év végére 5,00%-ra , 2027-ben pedig 4,00%-ra mérsekődik. A magyar vállalkozások számára hosszú távú támpontot jelent az új kormányzati kabinet deklarált terve a maastrichti kritériumok 2030-ig történő teljesítésére. Ez reális távlatot nyit az euró bevezetésére a következő évtized elején, ami egy olyan lépés, amely az országban a lakosság körében kimagasló, mintegy 75%-os támogatottsággal bír.

A magyar vállalati szektor így a nagyobb stabilitás, az alacsonyabb kamatköltségek és egyben a devizapiaci kihívások korszakába is lép. Elfelejteni a régi berögződéseket és megtanulni a forinttal mint erős fizetőeszközzel dolgozni - ez lesz az egyik legfontosabb feladat a magyar pénzügyi igazgatók (CFO-k) számára. Az olyan nemzetközi partnerek pedig, mint az Akcenta, készen állnak arra, hogy ebben az átalakulásban teljes körű támogatást és biztonságos hátteret nyújtsanak nekik