2026 – az az év, amikor a devizakockázat meghatározza a magyar KKV-k árrését A vállalatoknak biztosítaniuk kell szerződéseiket az EUR/HUF és USD/HUF árfolyam-ingadozások ellen

2026 – az az év, amikor a devizakockázat meghatározza a magyar KKV-k árrését A vállalatoknak biztosítaniuk kell szerződéseiket az EUR/HUF és USD/HUF árfolyam-ingadozások ellen

Az Akcenta szakértői három fő kockázati területet azonosítanak a magyar cégek számára 2026-ban:

• a hosszú távú szerződések árfolyam-hedgelésének hiánya,

• az ajánlatok egyetlen, merev árfolyamra építése,

• túlzott koncentráció egyetlen piacra és egyetlen devizára.

A magyar kis- és középvállalatok (KKV-k) új évbe lépnek különösen ingadozó EUR/HUF és USD/HUF árfolyamok mellett. 2025-ben a forint körülbelül 7%-kal erősödött az euróval, míg a dollárral szemben több mint 17%-kal, ami jól mutatta, hogy a fedezetlen szerződések még viszonylag kis árfolyam-ingadozások esetén is veszíthetnek értékükből HUF-ban. Gyakorlatban az EUR/HUF párnál a 10–20 forintos különbségek nagy exportvolumenek esetén jelentősen csökkenthetik a haszonkulcsot, ezért 2026-ban az aktív devizakockázat-kezelés már nem választás, hanem kötelezettség. A vállalkozók egyre világosabban látják, hogy a devizastratégiák hiánya valós veszélyt jelent az árrésre, miközben a régióbeli függőségek is egyre jelentősebbek.

2026 a magyar KKV-k számára a pénzügyi ellenálló képesség próbája lesz. Bár a gazdaság mérsékelt növekedést tart fenn, a vállalatok olyan környezetbe lépnek, ahol növekvő árfolyam-ingadozás, költségnyomás és nemzetközi kereskedelmi bizonytalanság jellemzi a piacot. Ebben a kontextusban a devizakockázat-kezelési döntések kulcsfontosságúvá válnak.

– 2026-ban a magyar vállalatok számára nem az lesz a kérdés, hogy növekszik-e a gazdaság, hanem hogy képesek-e védeni árréseiket az ingadozó árfolyamok és költségek mellett. A forint, amely a globális és helyi tényezőkre reagál, mellett már nincs értelme egyetlen „biztonságos” árfolyamra tervezni. A cégek egyre gyakrabban látják, hogy az árfolyam akár az egész szerződés nyereségét elviheti. Ezért 2026-ban nemcsak a piaci reakció lesz fontos, hanem a pénzáramok előzetes biztosítása forward ügyletek, fizetési határidők tervezése és a fizetési deviza tudatos kiválasztása révén” – mondta Jacek Jurczyński, az Akcenta CZ vezérigazgatója.

Forwardok, fizetési ütemezés és árréskontroll – a magyar vállalatok stabilitásának kulcsa 2026-ban

A 2025-ös tapasztalatok jól mutatták, milyen gyorsan üthet az árfolyam-ingadozás a vállalatok eredményére. Egy exportőr, aki az év elején 1 millió euró értékű szerződést tervezett 380 HUF/EUR árfolyamon, a forint 7%-os erősödése után körülbelül 353 millió HUF-ot kaphatott a 380 millió HUF helyett, azaz több mint 26 millió HUF-tal kevesebbet, miközben az értékesítés és a költségek nem változtak. Az ilyen ingadozások azt mutatják, hogy az árfolyam ránk hagyása valós operatív kockázatot jelent. A USD/HUF párnál ezek a különbségek még nagyobbak lehettek, elérve a 17%-ot.

A 2026-os évben az ilyen helyzetek elkerülésének kulcsa a hedging eszközök alkalmazása, például forward ügyletek, fizetési határidők tervezése és a fizetési deviza tudatos kiválasztása. Ezeket a pénzügyi elemzéssel, árréskontrollal már az ajánlattétel szakaszában és rugalmas fizetési ütemezéssel

kombinálva a vállalatok minimalizálhatják annak kockázatát, hogy az árfolyamváltozás az egész szerződés nyereségét elvigye.

Export és import 2026-ban – mire kell figyelni?

A magyar gazdaság továbbra is szorosan kapcsolódik a külföldi piacokhoz, kulcsfontosságú kereskedelmi partnerek továbbra is Németország, Románia, Lengyelország, Olaszország és Szlovákia. Ezen országokkal folytatott kapcsolatokban a vállalatok leggyakrabban euróban számolnak el, így közvetlenül ki vannak téve az EUR/HUF árfolyam-ingadozásnak.

– Egyre nagyobb szerepe lesz a más devizákban történő elszámolásoknak is, elsősorban a lengyel zlotyban, román lejben és az amerikai dollárban, ami a piacok diverzifikációjával és az import-export irányok bővülésével együtt jár. A magyar vállalatok egyre gyakrabban működnek egyszerre több piacon, ami több deviza kitettséget jelent. A külföldi tevékenység bővülésével egyre fontosabb lesz a vállalat teljes devizaportfóliójának tudatos kezelése, nem csak az euró-kitettség – teszi hozzá Jacek Jurczyński, az Akcenta CZ vezérigazgatója.

A munkaerő- és finanszírozási költségek növekedése tovább fokozza az FX-döntések súlyát

2026-ban a magyar vállalatok továbbra is szembesülnek magasabb bér- és finanszírozási költségekkel, mint 2022 előtt. Emiatt a fedezetlen árfolyam, a nem megfelelő elszámolási deviza vagy a kedvezőtlen időzítés még érzékenyebb hatással lesz az árrésre, hiszen ezek a tényezők összeadódnak a növekvő működési költségekkel. Ezért egyre több vállalat kombinálja a befektetési döntéseket a devizatervezéssel, és biztosítja a kifizetéseket például gépek, technológiák vagy importált alkatrészek esetén már a szerződés megvalósítása előtt.

Bár Magyarország 2026-os gazdasági kilátásai mérsékelten pozitívak, a KKV-szektor sikere egyre inkább a pénzügyi döntések minőségétől függ majd. A cégek, amelyek 2026-ban képesek lesznek szcenárió-alapú tervezésre, aktívan kezelik a devizakockázatot és védik árréseiket, valódi eséllyel léphetnek ki ebből az időszakból erősebben, mint a versenytársak. A devizabiztosítás lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy stabilizálják költségeiket és bevételeiket, ellenőrizzék az árréseket, és csökkentsék a kockázatot, hogy egy hirtelen árfolyammozgás nyereséges szerződést veszteségessé változtasson.