Magyarország gazdasága 2025-ben: kilábalás a lassulásból, gyengébb forint és a vállalati stratégiai döntések növekvő jelentősége.

2026 az ellenállóképesség tesztje lesz.

2025 visszaigazolta, hogy a magyar gazdaság fokozatosan kilábal a mély lassulás időszakából, amelyet a rekordszintű infláció, a restriktív monetáris politika és a gyengébb európai konjunktúra okozott. A 2023-as stagnálás és a 2024-es igen korlátozott növekedés után a GDP dinamikája 2025-ben körülbelül 2%-ra gyorsult, ami összhangban van a nemzetközi intézmények és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi előrejelzéseivel.

A vállalatok számára ez a középtávú tervezés lehetőségének visszatérését jelenti, ugyanakkor nem jelent visszatérést a néhány évvel ezelőtti stabilitáshoz. A magyarországi üzleti környezetet továbbra is a forint év közbeni magas árfolyam-ingadozása, a finanszírozási költségek változása, valamint a külkereskedelmi helyzettől való erős függőség alakítja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a javuló makrogazdasági adatok ellenére az operatív bizonytalanság továbbra is a vállalatok mindennapi működésének meghatározó eleme marad.

„Az euróval és a dollárral szembeni változékony forintárfolyam mellett a vállalatok Magyarországon már nem támaszkodhatnak egyetlen »biztonságos« árfolyamszintre. Egy éven belül az EUR/HUF páron a 10–20 forintos különbségek nem számítanak kivételnek, nagy exportvolumen esetén pedig az ilyen mozgások közvetlenül befolyásolják a szerződések jövedelmezőségét és az árrésszinteket. Ezáltal a devizakockázat már nem csupán pénzügyi kérdés, hanem tisztán operatív kockázattá válik. Ezért egyre több cég nyúl fedezeti eszközökhöz, például határidős ügyletekhez (forward) vagy az elszámolási deviza aktív kezeléséhez” – mondta Jacek Jurczynski, az Akcenta CZ vezérigazgatója.

Az infláció, amely 2023-ban meghaladta a 25%-ot, 2024-ben hirtelen visszaesett, 2025-ben pedig a 3,5–4,5%-os tartományban maradt, közel az MNB inflációs célkövetési sávjának felső határához. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiac relatíve feszített maradt – a munkanélküliség mérsékelt volt, a vállalatok pedig egyre gyakrabban jelezték a szakképzett munkaerő hiányát és a bérnyomást, különösen az iparban és a technológiai szektorokban.

Az export továbbra is a növekedés motorja, de szerkezete még mindig korlátozza az árrést.

Magyarország gazdasági növekedése nagyban az exportra támaszkodik. A Trading Economics és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben az áruexport továbbra is magas szinten alakult: 2025 szeptemberében például elérte a mintegy 13,1 milliárd eurót, a havi exportértékek pedig az év során gyakran meghaladták a 12–13 milliárd eurót. Az import szintén jelentős volt – 2025 októberében körülbelül 12,13 milliárd eurót tett ki, miközben az export ugyanebben a hónapban mintegy 12,84 milliárd euró volt. A külkereskedelmi mérleg pozitív maradt, bár az export és az import közötti különbség relatíve csekély volt.

A legfontosabb kereskedelmi partnerek továbbra is Németország, Románia, Lengyelország, Olaszország és Szlovákia, amelyek együttesen a teljes export közel 46%-át teszik ki. 2024-ben az export értéke meghaladta a 154 milliárd eurót, ami éves szinten körülbelül 6%-os, 2020-hoz képest pedig több mint 45%-os növekedést jelent. 2025-ben a kereskedelmi struktúra tartja azt a trendet, amelyben a kereskedelmi mérleg pozitív, az export pedig némileg meghaladja az importot.

Szerkezeti kihívást jelent ugyanakkor, hogy az export jelentős része külföldi konszernek számára történő alkatrész- és félkésztermék-gyártáson alapul, különösen az autóiparban és az elektronikai szektorban. Az exportvolumenek stabilnak tűnnek, de a végső hozzáadott érték és az árrés nagy része Magyarországon kívül marad. Ilyen struktúra mellett még a kismértékű árfolyam-ingadozások is eltolhatják a szerződések jövedelmezőségi határát, különösen mivel az árréseket gyakran előre rögzítik, miközben a költségek forintban merülnek fel.

Ezzel párhuzamosan egyre világosabban látszanak a diverzifikációs törekvések. 2020 és 2024 között a Lengyelországba irányuló export több mint 45%-kal nőtt, 2024-ben pedig különösen erős volt a skandináv országokkal, főként Norvégiával folytatott kereskedelem élénkülése, ahol az export éves szinten több mint 60%-kal bővült. Ez a trend 2025-ben is folytatódik, ami a magyar vállalatok növekvő érdeklődését jelzi a magasabb vásárlóerővel rendelkező piacok iránt.

A forintárfolyam és az MNB politikája – kulcsfontosságú tényezők a vállalatok számára 2025-ben

A cseh piachoz képest a legnagyobb különbséget továbbra is a deviza alacsonyabb stabilitása jelenti. Miközben a cseh koronát relatíve alacsony volatilitás jellemzi, 2025-ben az EUR/HUF árfolyam széles, 370–395 közötti tartományban mozgott, reagálva mind a globális tényezőkre, mind a hazai monetáris politikai döntésekre. Vállalati szempontból lényeges, hogy ez a változékonyság nem egyszeri volt, hanem időben elnyúlt. Ez azt jelenti, hogy a relatív stabilitási időszakok hirtelen mozgásokkal váltakoztak, ami megnehezítette a pénzügyi tervezést.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2024-ben határozott kamatcsökkentési ciklusba kezdett a korábbi, rendkívül restriktív politika után. Az alapkamatot a 2023-as 13%-ról 2024 végére 6,5%-ra csökkentették, 2025-ben pedig az enyhítés üteme érezhetően lelassult. A Monetáris Tanács döntései óvatosak voltak, az MNB kommunikációja pedig többször hangsúlyozta, hogy a forint stabilitásának védelme továbbra is prioritás. Ezt a piac a túlzott volatilitás korlátozására tett kísérletként értelmezte, bár ez nem szüntette meg a vállalatok árfolyamkockázatát.

A fogyasztás helyreáll, de a munkaerő- és finanszírozási költségek továbbra is kihívást jelentenek

Az infláció csökkenése és a háztartások reáljövedelmének fokozatos javulása 2025-ben hozzájárult a magánfogyasztás élénküléséhez. Ebből elsősorban a szolgáltatások, a kereskedelem és a tartós fogyasztási cikkek szegmense profitál. Vállalati szempontból azonban ez növekvő munkaerőköltségeket jelent, amelyek számos ágazatban gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység. További kihívást jelentenek a finanszírozási költségek – a kamatcsökkentések ellenére a hitelek továbbra is jelentősen drágábbak, mint 2022 előtt, ami korlátozza a beruházások ütemét, különösen a KKV-szektorban (kis- és középvállalkozások). Emellett az árfolyam-bizonytalanság is nehezíti a költségvetés-tervezést, az árazást és a cash-flow előrejelzését.

Külső kockázatok: Németország, kereskedelempolitika és energia

A magyar gazdaság továbbra is erősen függ a külső tényezőktől. A hazai gazdaságra nézve a legfontosabb kockázatok 2026-ban a következők:

• Gyenge német konjunktúra: Németország Magyarország kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, különösen az autóipar számára, így a német gazdaság gyengélkedése közvetlen negatív hatással bír.

• Globális kereskedelmi bizonytalanság: Ideértve az USA és az EU közötti kereskedelmi feszültségeket, amelyek közvetve érinthetik az európai ellátási láncokat.

• Az energiaátmenet költségei: Az energetikai átalakulás jelentős beruházásokat igényel, ami különösen a középvállalatokra ró jelentős terhet.

Mit kell tenniük a magyar vállalatoknak 2026-ban?

Az Akcenta szakértői szerint 2026 a kockázatkezelés éve lesz Magyarországon, nem pedig az egyszerű növekedésé. Három terület válik kulcsfontosságúvá:

• Árfolyamkezelés – forgatókönyv-alapú tervezés: A változékony EUR/HUF árfolyam mellett a vállalatoknak árfolyamsávokban kell tervezniük a költségvetést, az rugalmas megoldásokat fedezeti ügyletekkel kombinálva. Az FX-kockázatot üzemi költségként, nem pedig spekulációként kell kezelniük.

• Beruházások a termelékenységbe és a technológiába: A növekvő munkaerőköltségek mellett az automatizálásba, a digitalizációba és a folyamatok hatékonyságába történő befektetések a versenyképesség megőrzésének feltételévé válnak. .

• Piacok és devizák diverzifikálása: Egyetlen piactól vagy devizától való függőség csökkentése növeli a vállalatok külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét.

Magyarország gazdasága stabilizálódik, de a vállalatok sikere a stratégiai döntéseken múlik. 2025-ben Magyarország visszatért a növekedési pályára, az inflációt pedig sikerült megfékezni. Ugyanakkor az árfolyam-ingadozás, a költségnyomás és a külső bizonytalanság miatt a cégek versenyképessége egyre inkább a pénzügyi kockázatkezelés minőségétől függ majd. A tartós árfolyam-ingadozás mellett a nem kezelt devizakitettség a gyakorlatban rejtett költséggé válik, amely jelentősen rontja a tevékenység jövedelmezőségét.

„Azok a vállalatok, amelyek képesek forgatókönyvekben tervezni, aktívan kezelik a devizakockázatot és beruháznak a termelékenységbe, valódi eséllyel indulnak arra, hogy 2026-ból megerősödve kerüljenek ki” – mondta Jacek Jurczynski, az Akcenta CZ vezérigazgatója.

_____________________________________________________  

Az Akcenta több mint 25 éves múltjával a cseh piac és Közép-Európa egyik legjelentősebb devizakereskedője. A vállalat nemcsak kedvező, egyedi árfolyamokat kínál devizavásárláshoz és -eladáshoz, hanem alacsony díjú, gyors nemzetközi átutalásokat is biztosít. Szolgáltatásai közé tartozik az árfolyamkockázat elleni védelem is, például határidős ügyletek (forwardok) és opciók formájában. A vállalat Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Németországban is jelen van. Ügyfélportfóliója több mint 58 000 vállalkozásból áll, amelyek többsége export- vagy importorientált kis- és középvállalkozás.

Akcenta Sajtóiroda

e: hubert.wojciechowski@zoom-bsc.pl